Kiderül: a vírus nem csak cseppfertőzéssel terjedhet, hanem tárgyakon is megmarad, így még nagyobbra növekedett annak az esélye, hogy valaki elkapja – ezért kezdetben a kézmosás fontosságára és a távolságtartásra hívják fel a figyelmet, majd később kijárási tilalmat rendelnek el.
A 2011-ben elkészült, Steven Soderbergh által rendezett film, a Fertőzés az újonnan megjelent koronavírus miatt a Warner Bros. katalógusában már a második legnépszerűbb film helyét foglalja el. Ez a dokumentarista stílusban készült, nem igazán látványos, ám annál valósághűbben feldolgozott katasztrófafilm ugyanis egy új, a MEV-1 nevet viselő vírus megjelenéséről, terjedéséről, kimeneteléről és megfékezéséről szól. A gyors lefolyású tünetek enyhe rosszulléttel, köhögéssel kezdődnek, majd lázzal, bénulással folytatódnak, míg végül agyvérzéssel, halállal érnek véget.a
A filmben több híres színész játszott szerepeket – például Matt Damon, Jude Law és Gwyneth Paltrow, ám valódi, láthatatlan „főszereplője” maga a vírus. A MEV-1 – melyet a 2003-ban megjelenő SARS, illetve a 2009-es H1N1 vírus ihletett – végig jelen van a filmben, ezzel folyamatosan fenntartva a vészjósló, nyomasztó hangulatot és a feszültséget. A filmben betekintést nyerhetünk az Egészségügyi Világszervezet és az Amerikai Járványügyi Központ falai mögé, valamint felszínesen megismerhetjük az USA tagállamainak egészségügyi minisztériumait a köztük lévő különbségekkel. A hitelesség fokozása érdekében néhány járványügyi fogalmat is bemutatnak, így az alap reprodukciós rátát (R0) és kifejtik magyarázatát.
A film in medias res kezdéssel indul, ugyanis rögtön valaminek a második napján találjuk magunkat. Ezzel a húzással a rendező végig fokozza a hatást és gerjeszti a kíváncsiságot. Elég hamar kiderül: egy új, halálos vírus van kialakulóban és terjedőben, melynek egyelőre még nincs ismert ellenszere. Az első áldozat egy asszony, aki Hongkongból tér haza Amerikába egy üzleti útról, majd következik a fia, majd egyre többen meghalnak. A WHO szakemberei elkezdik vizsgálni a vírust és próbálják kiszámítani, hogy mekkora a fertőzés, illetve a világjárvány esélye. Közben több országban, a világ más-más pontján látunk egy-egy emberi sorsot, amivel a film kifejezi, milyen szövevényes is a kapcsolatok hálója – annak köszönhetően pedig, hogy a világ bármely pontja viszonylag könnyen és gyorsan megközelíthető, milyen hamar el tud terjedni globálisan egy ilyen betegség. Kiderül: a vírus nem csak cseppfertőzéssel terjedhet, hanem tárgyakon is megmarad, így még nagyobbra növekedett annak az esélye, hogy valaki elkapja – ezért kezdetben a kézmosás fontosságára és a távolságtartásra hívják fel a figyelmet, majd később kijárási tilalmat rendelnek el. Egyre több a halálos áldozat, míg végül a kísérletek a gyógymódra sikerrel járnak és kifejlesztik a hatásos oltást, amit sorsolás alapján osztanak ki az embereknek. (Ez az egyetlen részlete a filmnek, amely egyáltalán nem felel meg a valóságnak, ugyanis egy új gyógyszert hónapokon át kell tesztelni, majd engedélyeztetni, míg a fikcióban a vírus megjelenésétől számítva összesen huszonkilenc nap telik el az új oltás gyártásáig.)
A film végén visszatérünk a történet elejére és immár megismerjük az első napot: a fakitermelés miatt menekülő denevér egy disznóól tetőgerendáján köt ki, a szájából kieső banándarabkát pedig az egyik malac megeszi. A malacot levágják, egy hongkongi étterembe kerül, ahol a feldolgozást követően a szakács alapos kézmosás nélkül fog kezet az első áldozatunkkal, az amerikai asszonnyal, aki innentől kezdve egyben az első fertőzöttje és terjesztője a vírusnak.
A filmben végig a veszély és a félelem érzése dominál, amit az egyre nyugtalanabb hangulatot árasztó zenék a nézők számára csak fokoznak. A díszlettervezés és az operatőri munka kiváló, a kameramozgás felerősíti a megjelenő érzelmeket. Bemutatják a láthatatlan vírus útját, ahogy a kézről a pohárra, a pohárról az arcra kerül. Különböző valós, illetve valótlan hírek hatására pedig kitör a társadalmi pánik, a tömeghisztéria is, a káoszban fosztogatják a boltokat, házakat. Ezt a dimenziót a film azonban hosszasan nem fejti ki, ahogy arról sem szól igazán, milyen lépéseket kellene tenni a gazdaság és a rend védelmének érdekében. Amit viszont tökéletesen szemléltet: milyen következményekkel járhat a nagy népsűrűség, az ipari állattartás, az erdőirtás és a felgyorsult mobilitás egy esetlegesen megjelenő új vírus esetén. A Fertőzés tabukat nem ismerve hiteles, realista képet nyújt egy világjárvány kialakulásáról, terjedéséről, veszélyeiről és lehetséges kimeneteléről.
Írta: Kőhegyi Anna
