A család sokszor visszahúzó, értetlenkedő viselkedése, a motiváció hiánya, a társak irányából érezhető elkedvetlenítés, a tapasztalható elmaradások miatti bizonytalanság, vagy az önbecsülési problémák az esetlegesen kialakult, más területen való boldogulás vágyának feladásához vezethetnek, sokszor generációkon keresztül újratermelve a jellemzett társadalmi réteget.
Szerencsére manapság számos platform, szervezet és alapítvány foglalkozik a hátrányos helyzet okaival, pontos mibenlétével és a társadalmi egyenlőséghez minél inkább közeli állapot megteremtésének lehetőségeivel. A koronavírus-járvány következményei pedig még inkább szembesítik a társadalmat ezzel a kérdéskörrel. A távoktatás alatt minden eddiginél fontosabbá vált a megfelelő technikai tudás fejlesztésével és az ehhez használatos eszközök biztosításával foglalkozni. Azonban nem ez a hátrányos helyzetből adódó egyetlen probléma, amit a járvány ellen való védekezés intézkedései felerősítettek. A pandémia talán az eddig tapasztalhatónál is élesebb határvonalat húzott gyerek és gyerek közé.
A leginkább magától értetődő gondot a család anyagi helyzete miatt hiányzó vagy gyermekarányosan kevés eszköz és a korlátozott internetelérés jelenti. A hátrányos helyzet a hiány tárgyi aspektusán túl számos, a készségekben tapasztalható elmaradást is eredményezhet. A már említett technikai tudás kardinális kérdés manapság. Az ebben való tájékozottság azonban még ma sem magától értetődő, egy gyerek pedig, ha egyéni kompetenciájának társaitól való eltérését tapasztalja, hajlamos lehet megutálni az adott tevékenységet. Ezek a negatív hatások befolyásolhatják a kedvet az online tanuláshoz, így a tudáshoz való hozzáférés lehetősége még inkább beszűkül. Abban az esetben, ha a technikai felszerelés adott is, még mindig számolni kell a család mentalitásával, ami természetesen nagy hatással bír a gyerekek tanulási körülményeire, ez a nehézség pedig különösen bonyolult és érzékeny téma.
A hiányzó impulzusok olyan ismeretek és élmények, amik a gyerekeknek általában magától értetődőek és természetes velejárói az életvitelüknek, míg a hátrányos helyzetben lévőknek sokszor nincs lehetőségük a megtapasztalásukra. A tanodai, iskolai foglalkozások és kirándulások segíthetnek a probléma árnyalásában és a különbségek enyhítésében. Bár személyes (offline) élményeket gyűjteni az adott helyzetben senki sem tud, a nehezebb anyagi körülmények között élő gyerekeknek ez még nagyobb veszteséget jelenthet. Hiszen az ingerszegény környezet nemcsak hiányzó élményeket takar, hanem az otthoni kommunikációban, a társasági és kulturális élettől való távolságban is tetten érhető. Ez a hátrányos helyzet kulturális vetülete, ami természetesen nem minden esetben magától értetődő következménye az anyaginak, de ezek sokszor valóban együttesen jellemeznek egy családot. A politikáról, kultúráról, művészetekről való beszélgetés és véleménykifejtés benyomásai részben vagy teljesen ki is maradhatnak a gyermekkorból. Az ebből adódó nyelvi szocializációs különbségeket már Basil Bernstein elméletének nyelvi kódjai is szemléletesen ismertetik.
A hátrányos helyzet egy olyan ördögi kör, amiből nem mindig egyszerű kikerülni. Bizonyos társadalmi rétegek tekintetében pedig különösen nehéz. A roma fiatalok integrációja például talán minden hátrányos helyzet közül a legösszetettebb és a legtöbb akadályt felsorakoztató. Esetükben a következő jellemzők sokkal halmozottabban jelenhetnek meg. A család sokszor visszahúzó, értetlenkedő viselkedése, a motiváció hiánya, a társak irányából érezhető elkedvetlenítés, a tapasztalható elmaradások miatti bizonytalanság, vagy az önbecsülési problémák az esetlegesen kialakult, más területen való boldogulás vágyának feladásához vezethetnek, sokszor generációkon keresztül újratermelve a jellemzett társadalmi réteget.
Ám hogy a jelennél maradjunk, sokaknak az alapvető(nek tartott) szükségletek kielégítésére szolgáló főtt étel vagy fűtött szoba sem magától értetődő. A bemutatott hátrányok a koronavírus eredményeképpen még inkább megnövekednek, és tovább tágítják a már meglévő szakadékot a gyerekek között. Véleményem szerint a járvány egyik legszomorúbb következményéről lehet szó, ami minden eddiginél nagyobb eséllyel teremt a hátrányokkal teli gyermekkorból hátrányokkal teli jövőt.
Írta: Csanády Nikolett
