Előző cikkKövetkező cikk  A Sofi Oksanent már (Írta: Hegedűs Krisztián) Előző cikkKövetkező cikk

Előző cikkKövetkező cikk Aztán ráfordulok erre a járványra.  Elmondhatatlanul egyetértek a dolgok mostani állásával. Ha Isten lennék, magam se intézhettem volna jobban. Egy láthatatlan kis vírussal térdre kényszeríti a világot. Minden elismerésem, akkor is, ha laborból intézték, akkor is, ha…

Előző cikkKövetkező cikk Először is nem hinném, hogy a személyes történetem sokakat érdekelne, csak azért nyilatkozom meg, mert felkértek rá. A felhívás a megváltozott kultúrafogyasztási szokásaim ecsetelésére szólt, hát akkor nézzük, mit is fogyasztok mostanában. Március 13-án költöztem haza…

Előző cikkKövetkező cikk   MÉG EGY MONDAT     A peremen élők én vagyok,   a szegény én vagyok,   nem lehet más, nincs   kívül,   nincs ezen a papíron kívül   papír, ha nem váltok   sort, tele lesz az asztal   félszavakkal, talált cetli.   Írta: Hegedűs…

Előző cikkKövetkező cikk MÁSFÉL HÓNAP(JA) élünk ebben az új rendszerben. Előtte közvetlenül néhány napot Budapesten töltöttem közös könyvbemutatón a Károlyn (Kötelezők emelt szinten), amit egy magyartanári továbbképzésbe illesztettek. Teli padsorok, büfé – majd egy színházi előadáson az Ódryn…

Előző cikkKövetkező cikk A közeli, ismert városrészek üres héjként emlékeztettek magukra, a tilalom bejelentése utáni első utam a bankautomatához pánikban tetőzött, amikor az automatához vezető kapunál csapatosan jelentek meg majmok, nem mertem kiszállni az autóból és közelebb menni. Már napok óta…

Előző cikkKövetkező cikk Holnap hétfő. Dolgozni megyek. És a miniszterelnök, Boris Johnson is. Miután sikeresen felgyógyult a koronavírusból. 2020. április 26., vasárnap, Rugby, Warwickshire, Egyesült Királyság Ragyogó jó idő, „mint a túrós rétes” – idézné anyósom az apukáját. Főzhettem volna…